Közpolitika Szamizdat

(2.rész) Az ukrán háború regionális- és világpolitikai áttekintése

2023.03.07.
Balázs Bence

Kétrészes cikksorozat második része

Miért vagyunk kakukktojás az unióban? 

Magyarország földrajzi elhelyezkedése a legfőbb probléma ebben a kérdéskörben. Nekünk nincs tengerünk, amin behajózható a földgáz, és nincs olyan örökölt infrastrukturális kiépítésünk sem a nyugat felé, ami legalább választási lehetőséget biztosítana. Emellett a kormány az elmúlt évtizedben nem fejlesztette megfelelően a magyar energiaszektort, nagyrészt támaszkodott az importra, ami a világpolitikai folyamatok félreértéséről árulkodik. Várhatóan a magyar energiaigény még tovább fog nőni a következő évtizedben, ráadásul radikálisan. Ezt a szükségletet a kormány –amellett, hogy lassan beindítja a szektor fejlesztését is hazánkban- elsősorban Ázsiából tervezi beszerezni. Az alapelv:

Nem akkor vagyunk kiszolgáltatva, ha a külföldtől függünk, hanem ha nincs választásunk azügyben, hogy kitől szerezzük be az energiát.

Az északi áramlat felrobbantása megmutatta, hogy mennyire kitett a globális viszonyoknak a magyar gazdaság, ugyanis, ha ez délen is bekövetkezne, az a jelenlegi helyzet szerint totális katasztrófához vezetne Magyarországon.  

Fontos kérdés még az is, hogy a magyarok nem élték meg olyan borzasztóan a szovjet elnyomást, mint a többi európai ország. A gulyás-kommunizmusban, még ha nem is éltek jól az emberek, de egy biztos, előre tervezhető életük volt amilyet azelőtt még egy rendszer sem adott meg nekik. Ez vezetett oda, hogy a rendszerváltást sem úgy élte meg a társadalom, mint a saját hazájuk visszaszerzését. A magyar rendszerváltásba maximum pár tízezer ember vett részt, és annak a gazdasági visszaesését nem úgy könyvelték el, mint a szocializmus következménye, hanem mint a piacgazdaság csődje. Ez azt eredményezi, hogy nincs jelen az az erős társadalmi gyűlölet az oroszokkal szemben, mint pl. a baltiaknál vagy a lengyeleknél. 

Magyarország földrajzi elhelyezkedésének a másik oldala pedig, hogy 2 nagyhatalmi érdekszféra határán helyezkedik el. Magyarország akkor tud jól működni, ha egyfajta tranzitországként tud funkcionálni Európa közepén. Abban az esetben, ha a két oldal eltávolodik egymástól Magyarország a nyugat és kelet perifériájára szorul. 

Ezek mind azt sürgetik magyar részről, hogy szinte bármiféle feltétel mentén legyen vége a háborúnak. Az erre való törekvések jól megfigyelhetők a mai magyar külpolitikai tevékenységekben.

Keep the russians out, keep the americans in, keep Europe down

Egy dologban mindenképpen igaza van Orbán Viktornak és Emmanuel Macronnak: Az Európai politikának valahogy részt kell vennie a globális folyamatok alakulásában. Alaptézisnek tekinthetjük, hogy az unió gazdasági óriás és katonai törpe. Az EU-nak nincs saját hadserege, ezáltal nincs stratégiai függetlensége. Az amerikai cél, hogy az energiafüggés az Amerikai Egyesült Államokhoz láncolja Európát és ne Oroszországhoz. Az USA úgy tud hatásosan teret nyerni az unió kárára, ha eléri azt, hogy ne jöjjön létre stratégiai egység Oroszország és az Európai Unió vezető tagállamai között, mert az az USA politikája szempontjából hátrányos. Ameddig az unió nem képes egy egységként fellépni és a saját stratégiai céljaiért kiállni addig nem lesz tárgyaló partner.  

A tömbösödésről és a magyar gazdasági stratégiáról itt olvashatnak részletesebben.  

Az amerikai érdek nem összeegyeztethető egy erős Európa gondolatával. A második világháború vége óta a kontinens nem tud globális játékos lenni, a döntések rendre amerikai érdek szerint történnek. Azt megmondani, hogy ez miként fog változni a jövőben, és milyen lehetőségek vannak Európának –illetve vannak-e lehetőségei rá- hogy globális térben nagyobb hangsúlyt kapjon, egyelőre nem lehet. 

Végszó

A magyar politikai cél a kimaradás. Az, hogy ez a politika mennyire kifizetődő nagyban fog függeni a cselekmények alakulásától. Egy ilyen feszült helyzetben nagyon fontos a kommunikáció és érdekes ezügyben az orosz és az amerikai propaganda. Mindenki a saját szemszögéből legjobb variációt adja és természetesen folyamatosan nem létező ideológiai alapot próbálnak keresni a vérontásra. A politika célja, hogy minél hihetőbb indokkal mocskolja be a másikat. Hogy mi az igazság, az valószínű sose fog kiderülni, de teszem fel a kérdést: számít ez? 

A kérdés egyszerű: ki érdemli meg, hogy éljen? Az átlagember is ítél. Mindenki szimpatizál valakivel vélt vagy valós ideológiai meggyőződés miatt. Valószínűleg a saját előítéleteit hozza felszínre az ember, vagy talán a saját társadalmi pozícióját vizsgálja, hogy vajon melyik fél ér többet a másiknál. A politika azonban nem ezen a színtéren mozog, és kedves olvasó, téged senki nem kényszerít, hogy dönts. Elítélni ideológiákat, elveket az egy dolog. De annak megítélése, hogy egy ország lakosai megérdemlik-e az életet, az nem a te döntésed. 

Források: