Orbán Viktor évértékelőjében sorra vette a „magyar kézben lévő stratégiai ágazatokat.” Ide sorolta a bankszektort, az energiaszektort, a médiaipart, valamint azt mondta, hogy a távközlési és infokommunikációs területet is „visszamagyarosítjuk.” Ezt követően pedig elsütött egy elég kellemetlen viccet is:
„…és itt nem állunk meg! Már lobog a szélben a szélzsák! Bocs.”
Akinek nem lenne egyértelmű, a „lobog a szélben a szélzsák” mondat szerepel Korda György sokadvirágzását élő slágerének refrénjében. A dal címe pedig Reptér.
Terítéken a Liszt Ferenc Repülőtér államosítása
Rögtön csaltam az alcímben. Ugyanis a budapesti reptér értéke olyannyira magas, hogy az állam – a jelenlegi gazdasági körülmények között – nem tud 100%-os tulajdonrészre szert tenni. Sokkal inkább elképzelhető, hogy egy konzorcium keretében, az állam valamely nagyobb magyar vállalattal karöltve válik majd a reptér többségi tulajdonosává. Erre vonatkozóan a közbeszédben a Mol-ról és az Indotek-csoportról pletykáltak.
Hasonló ügylet lehet ez, mint amilyen a Vodafone felvásárlása is volt. Sőt, a globális piacon végigtekintve is azt láthatjuk, hogy nem ördögtől való egy reptér közösségi tulajdonná tétele. A gond csupán az, hogy a magyar költségvetés jelenlegi állapota (választások előtti osztogatások; beruházás-stop; előnytelen árakon fixált energiaimport; és az EU-s pénzek kétségessége) nem indokolná a reptér kisajátítását. Az államháztartási pénzforgalmi hiánya 4753 milliárd forintra rúgott 2022-ben.
A kormány első ajánláta a reptérre, még a koronavírus időszakában 4,44 milliárd euróról tanúskodott. Pedig ezt egy rossz iparági kilátásokkal tarkított periódusban nyújtották be. Az az ajánlat mai árfolyamon közel 1700 milliárd forintos tételt jelentene. Persze azóta a repülési szektor is magához tért, így várhatóan a reptér többségi tulajdonának értéke is magasabb már az akkori ajánlatnál. Kormányülésen pedig már Orbán évértékelője előtt is újból napirendre került a reptér ügye. 2023 nagy projektje lehet ez. Idén kiderül.
