A legelső Szamizdatomban a tényellenőrző oldalak kudarca mellett érveltem. Itt van három amerikai példa, amikor a tényellenőrzés csak ártott a társadalmi diskurzusban.
A komolyan vett cinizmus
2019-ben egy feltörekvő amerikai kongresszusi képviselő, Alexandria Ocasio-Cortez egy őt ábrázoló képet osztott meg Twitteren, amin egy kerítés előtt sír. Elviekben menekült gyerekeket látogatott meg az amerikai-mexikói határnál. A képen nem lehetett látni, hogy mi előtt zokog a politikus vagy hogy láthatott-e menekülteket az útja során.
Kritikusai hamar elkezdték vádolni, hogy egy beállított képről beszélünk, majd gúnyosan azzal gyanúsították, hogy egy parkolókerítés előtt készült a kép. Politifact, CNN és a Snopes tényellenőrzői viszont a politikus oldalára álltak. Hazugságnak/hamis hírnek nevezték a kritikusok vádjád, amit azzal bizonyítottak, hogy a kép nem egy parkolóban, hanem egy mindentől távol eső határátkelőnél született, ahol éppenséggel autók szoktak parkolni. A tényellenőrző cikkek így komolyan vették a gúnyos megjegyzést, a parkolót, viszont a fő vádról, hogy a kép beállított lenne, nem esett szó. A tényellenőrzés így elhalványította az Ocasio-Cortezt ért kritikát. Ha valaki most rákeres a képre, a tényellenőrzők “hazugság” minősítésével fog találkozni. Cikkük végén a Snopes nem feledkezik meg pár paragrafust írni Ocasio-Cortez érdemeiről és empátiájáról.
A jövőbe látó jóslatok tényellenőrzése
A Covid-járvány elején komoly kérdés bontakozott ki arról, mikorra várhatjuk a legelső oltóanyagokat. Az akkori amerikai elnök, Donald Trump bizakodó volt: „nagy gyorsaságról hallottam, hónapokról. Azt hallottam, hogy akár egy éven belül is lehet oltás.” Anthony Fauci, a Fehér Ház egészségügyi főtanácsadója nem osztozott Trump optimizmusában. Szerinte legalább egy, ha nem másfél év szükséges a vakcina elkészültéhez. 2020. márciusában 4-én a Washington Post tényellenőrző oldala cikket közölt Donald Trump akkori elnök vakcinastratégiájáról: “úgy tűnik, hogy Trump […] félretájékoztatja az embereket, hogy milyen gyorsan lesz elérhető a koronavírus elleni vakcina. Fauci többször is helyesbítette az elnök mondatait […], hogy egy pontosabb idővonalat határozzanak meg”.
Az idő végül az optimistább Trumpnak adott igazat: nyolc hónapon belül több vakcinagyártó is bejelentette, hogy elkészültek az oltóanyaggal.
Tényellenőrzők a koronavírus-járvány eredetéről
Az utóbbi időszak legnagyobb tényellenőrző baklövése talán a koronavírus eredetét övező vitában volt. Az egyik legelső hivatalos politikai véleményt Tom Cotton szenátor fejezte ki egy szenátusi ülésen 2020 januárjában, miszerint a vírus nem jöhetett a kínai Wuhan piacról, hivatkozva a világ egyik legnagyobb orvosi szaklapjára, a The Lancet-re. Ezután hozzátette, hogy lehetséges az a feltételezés, hogy a vírus eredetileg a Wuhanban is megtalálható laboratóriumból származik. Az arkansas-i szenátor megszólalásait még nem kapta fel a média, bár egy-két cikk hivatkozott állításaira.
A fordulópont két héttel később érkezett, amikor Kína washingtoni nagykövete, Cui Tiankai adott interjút az CBS amerikai csatornának. “Cui Tiankai cáfolja Tom Cotton koronavírusos összeesküvéselméletét, miszerint a vírus egy biofegyver.” – szólt a CBS műsorának, a Face the Nation-nek a tweetje, annak ellenére, hogy biofegyverre vonatkozó állítást Tom Scott nem tett. Pár percen belül Tom Scott válaszolt is a közösségi portálon: “Cui Tianka, itt van egy gondolat, ami nem egy összeesküvés-elmélet: Kína hazudott abban, hogy a vírus a wuhan-i piacról származik.” Majd hozzátette: “a Wuhan-i szuperlaboratórium csak pár mérföldre van a piactól. Honnét érkezett a vírus? Nem tudjuk. De azt igen, hogy a bizonyítás kényszere önön és a kommunista testvérein van. Engedjék be a kompetens nemzetközi tudósokat [a laboratóriumba].”
Ezután kapta fel a média az eredet-vitát. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a vírus eredete nem tisztázott. Egyik oldalról az állati eredet tűnik legmegbízhatóbbnak, míg a Tom Scott-féle tábor szerint Kína eltitkolta a járvány súlyosságát a legelső hónapokban és a labor eredet tűnik valószínűbbnek. Mindkét oldal tud tudósokat és elismert lapokat felmutatni a maga oldalán és lehetséges feltételezésekből sincsen hiány.
Ebbe a politikai klímába érkeztek meg a tényellenőrzők, akik az állati eredet mellé tették a voksukat. “A vírus genetikai struktúrája […] egyértelműen bizonyítja, hogy nem laborban készült.” szólt a PolitiFact tényellenőrző oldal mára már archivált cikke. Az Associated Press hasonlóan vélekedett: “A tudósok azt mondják, hogy a SARS-COVID 19 molekuláris struktúrája kizárja azt a lehetőséget, hogy a vírust egy laborban készítették.” Ezt követően a Twitter és Facebook álhírnek minősített minden olyan hivatkozást, ami felvetette a Covid labori eredetét, elejét véve minden produktív vitának a platformon. A tényellenőrzők és a közösségi média-platformok véleménye csak azután változott meg, mikor Joe Biden amerikai elnök elrendelt az ügyben egy nemzetbiztonsági vizsgálatot 2021 májusában. “A Covid-pandémia legvalószínűbb keletkezési oka egy laboratóriumi szivárgás” – szól egy 2023 februárjában közzétett amerikai kormányzati jelentés.
