A debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár közel 20 millió adag különböző típusú vakcina előállítására lesz alkalmas, ideértve a koronavírus mutációi elleni oltásokat is. A saját fejlesztésű készítmények mellett, más országokkal együttműködve, több típusú hatóanyag gyártására is készül az üzem. A projekt azonban már hosszú ideje tart, rendkívüli bizonytalanság övezi.
Mégis miért van szükségünk magyar oltóanyaggyárra?
A koronavírus-járvány jelentősen átírta a Nemzeti Oltóanyaggyár eredeti célját amely a Magyarországon kötelező és ajánlott oltások előállítása volt. A pandémia nyomán a koncepció kiegészült a koronavírus elleni vakcina gyártásával, emellett a globális felmelegedés miatt várhatóan több újfajta kórokozó is megjelenhet, az ezek elleni új vakcinák kifejlesztésében Magyarország sem maradhat le. Hosszútávon a projekt a nemzeti egészségmegőrzési és prevenciós stratégia megvalósításához járulhat hozzá. A várakozások szerint elsőkörben a hazai lakosság ellátásbiztonságát tudná garantálni, ezzel együtt az ország import-kitettségét csökkentené. A hazai gyártású oltóanyagra Magyarországon kívül a jövőben a kelet- és közép-európai térségben is lehet kereslet. A tervezet megállapítja, hogy a későbbi világjárványok és esetleges lokális járványok idejében a védelem biztosítása létfontosságúvá válik, ebben az esetben a magyar szakértelem rövidebb időn belül bevethető lesz.
Az influenza és covid vakcinán kívül minden egyéb oltóanyagot évente több 10 milliárd forintért multinacionális cégektől vásárol meg az egészségügyi kormányzat. A terv előterjesztői a hazai gyártás mellett azzal is érveltek, hogy a közbeszerzéseken a multinacionális cégek az állam által megajánlott áraknál drágábban hajlandóak szállítani. Példaként a hepatitis B oltást említik, melyet volt, hogy a korábbi ár 250 százalékáért sikerült csak beszerezni.
A gyár előkészítése
Már több vakcinagyártó üzeme is volt az országnak. Jelenleg az egyetlen magyar termék az influenza elleni védőoltás, amit a Fluart Innovative Vaccines Kft. szállít. A Debrecenbe tervezett Nemzeti Oltóanyaggyár technológiáját szintén az Omninvest utódvállalkozása, a Fluart Kft. biztosítja.
Már kétszer is kért előkészítő tanulmányt a Nemzeti Oltóanyaggyár megvalósíthatóságáról a kormány, de csak a koronavírus-járvány közepén sikerült összehozni erről a megállapodást. Jogos kérdés, hogy milyen előkészületek mentek végbe 2018-2020-ig projekten.
2018-ban készült már előkészítő tanulmány a megvalósításról, viszont Kásler Miklós nyilatkozata szerint a Covid-járvány adott igazi lendületet a projektnek. A 2020 végén alapított Oltóanyaggyár Zrt. üzembe helyezését 2022 végére ígérték. A cég kezdeti pénzállománya, 5 millióról 2,2 milliárd forintra nőtt 2 év alatt. A pénzügyi beszámoló adataiból megállapítható, hogy a 12 főt foglalkoztató Oltóanyaggyárban havonta már 1 millió forintot visznek haza az alkalmazottak. Dr. Pázmány Tamás lett a cég vezérigazgatója, aki a Richter Gedeon Nyrt. munkatársa is.
A keleti orvosságok
Ami elrontja – ezt az egyébként hasznos és szükséges projektet – az nem más, mint a külpolitikai törekvései a jelen kormánynak. A külügyminiszter és a miniszterelnök nyilatkozatai szerint a jövőben mind az orosz és a kínai vakcinát is gyárthatják itt, ezzel szemben egy saját, magyar szakemberek által kifejlesztett oltóanyagokról szó sincs. Így a meghatározott egyik elsődleges cél, az import-kitettség csökkentése már a kezdetekben háttérbe szorult. Szijjártó Péter nyilatkozata szerint a Sinopharm és a Szputnyik gyártóival van a kormány tárgyalásban, de mások felé is nyitottak a magyar projekt. Az idén februári Putyin-Orbán teadélutánon szóba kerültek a Szputnyik vakcinák is. Orbán Viktor a találkozón hangsúlyozta, hogy 900 ezer magyart oltottak be az orosz vakcinával, illetve, hogy épül az oltóanyaggyár, ahol Szputnyik vakcinát szeretnének előállítani. Emellett a miniszterelnök azt is bejelentette, hogy hazánk egydózisú Szputnyik Light vakcinát is vásárol.
Önmagában az, hogy egy keleti vakcina gyártásában részt vesz az oltóanyaggyár, nem tarthatjuk ördögtől valónak. Ezzel együtt több szempontot érdemes megvizsgálni.
A legfőbb az, hogy hazánkban tovább nőtt az átoltottság, amelyhez az oltási akció is jelentősen hozzájárult. A jelenleg oltható 12 év feletti lakosság átoltottsága 69,7%-os. Ebben az esetben nem indokolt kétfajta keleti vakcina gyártása, mivel az országban az oltási hajlandóság az oltatlanok körében egyre kisebb, a harmadik-negyedik oltást egyre kevesebben veszik fel.
A koronavírus-járvány elleni védekezés során az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós és országos tisztifőorvos, Müller Cecília szerzőként együttműködtek a július végén megjelent, HUN-VE 3 néven futó vizsgálatban, amely tanulmány kormányzati támogatással készült. A vizsgálatban több mint nyolcmillió 18-100 éves résztvevő adatait elemezték. A Sinopharm-vakcina erősen kilóg a mezőnyből, mégpedig nem jó értelemben. Kimutathatóan kevésbé hatékony vakcináról van szó, illetve a vizsgálat kimutatta azt is, hogy a Sinopharm emlékeztető oltása után kisebb mértékben javult a vakcina korrigált hatékonysága a SARS-CoV-2-fertőzés és a Covid-19-hez kapcsolódó kórházi kezelés és halálozás ellen mind a fiatalabb, mind az idősebb korcsoportokban.
Az előbbiekkel ellentétben, a Nature folyóirat a Szputnyik továbbfejlesztésést, a Szputnyik Light vakcinát hatásosnak és biztonságosnak találta. A Szputnik Light a Szputnyik V első oltásából áll, tehát csak az Ad26 adenovírus vektor található benne és az Ad5 booster oltás nélkül, egyedül képez immunitást a beoltottaknál. Az egydózisú Szputnyik Light vakcina 79,4%-os hatékonyságot mutatott az injekció beadását követő 28. naptól vett minták alapján (a vakcinát Oroszország tömeges oltási programjának részeként, 2020. december 5. és 2021. április 15. között vizsgálták).
Az előbbiekkel ellentétben, a Nature folyóirat a Szputnyik továbbfejlesztésést, a Szputnyik Light vakcinát hatásosnak és biztonságosnak találta. A Szputnik Light a Szputnyik V első oltásából áll, tehát csak az Ad26 adenovírus vektor található benne és az Ad5 booster oltás nélkül, egyedül képez immunitást a beoltottaknál. Az egydózisú Szputnyik Light vakcina 79,4%-os hatékonyságot mutatott az injekció beadását követő 28. naptól vett minták alapján (a vakcinát Oroszország tömeges oltási programjának részeként, 2020. december 5. és 2021. április 15. között vizsgálták).
Potenciális elméleti kutatóbázis Magyarországon
Az Oltóanyaggyár új gyártási és fejlesztési központként fog funkcionálni. A cég székhelye megegyezik a Debreceni Egyetem címével. Főtevékenysége szerint épületépítési projekt szervezésével foglalkoznak, ezzel együtt tevékenységi körükbe felvették a lakó- és nem lakó épület építését, valamint a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését. Vagyis csupa olyan tevékenységet, amely nem kapcsolódik szorosan a kutatómunkához, hanem annak infrastrukturális feltételeinek megteremtéséhez. A Debreceni Egyetem munkatársainak, kutatóinak együttműködésével kölcsönösen előnyös kapcsolat jöhet létre a gyár és az oktatási intézmény között. Előnyös lenne a jövőben, ha a hazai vakcinagyártási- és vakcinavizsgálati munkában potenciális bázisa lehetne a hazai gyógyszerészeknek, biológusoknak illetve biomérnököknek.
Összegzés
Önmagában a Nemzeti Oltóanyaggyár megépítése számos innovációt ígér a hazai kutatás-fejlesztés területen. Amennyiben a szakmai értelem, és a szaktudás áll ennek a leendő intézménynek a középpontjában, abban az esetben egyedülálló létesítményként tudná a hazai ellátásbiztonságot és stabilitást megteremteni.Források
Források
- https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2100084.kor
- http://pharmaonline.hu/kutatas/cikk/a_kinai_covid_vakcina_teljesitett_a_leggyengebben
- https://ogyei.gov.hu/
- https://www.origo.hu/itthon/20091204-tobb-szerzodes-is-bebetonozta-az-omninvestet.html
- https://azonnali.hu/cikk/20210403_amikor-gyurcsany-vadolta-gyilkos-oltasellenesseggel-az-ellenzeket-es-a-fidesz-ketelkedett-a-vakcinaban
