Egészségügy Szamizdat

A magyar kormány egészségmegőrzésre és megelőzésre irányuló szakpolitikája

2023.02.26.
Héjas Lilla

…különös tekintettel az egészséges táplálkozás elősegítését irányzó intézkedéseket és igyekezetet vizsgálva

Helyzetkép az egészségügyi statisztikákról általánosságban

A hazai egészségügyi helyzet uniós kontextusban való értelmezéséhez Magyarország egészségügyi országprofilját vehetjük alapul, melyet Európai Egészségügyi Rendszerek és Politikák Európai Megfigyelőközpontja, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint az Európai Bizottság minden évben közösen készít el. Az évente elkészített országprofilok a tagállamok egészségügyi helyzetéről és egészségügyi rendszereiről országok közötti összehasonlítás mentén emelik ki az egyes országok sajátosságait, kihívásait, előnyét, vagy éppen lemaradását.

A következőkben Magyarország 2021-es egészségügyi országprofiljában a táplálkozási szokásokkal kapcsolatos helyzetét ismertetném a többi tagállamhoz viszonyítva: 2020-ban a születéskor várható élettartam majdnem öt évvel elmaradt az EU egészének átlagától és alacsonyabb volt, mint bármely más V4-es országban. A vezető halálozási okok hazánkban az ischaemiás szívbetegség és a stroke, melyek a 2018-ban a regisztrált halálesetek harmadát tették ki. Hazánk egészségügyi profiljában található kimutatás alapján a magyarországi a halálesetek megközelítőleg 50 százaléka magatartásbeli kockázati tényezőknek tudható be, a halálozások majdhogynem feléért az életmóddal összefüggő kockázati tényezők felelősek. Az elhízott felnőttek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot.

2018-ban a megelőzhető okok miatti halálozási arány az egész unióban Magyarországon volt a legmagasabb. A megelőzhető okok jelentős hányadát pedig a tudatos táplálkozási szokások kialakítása jelentené.

A 2019-es egészségügyi országprofilunk kimutatása szerint az összes haláleset negyede táplálkozási kockázatoknak volt tulajdonítható, ami 8 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag. Az Eurostat 2019-ben elkészített Túlsúlyosak aránya az Európai Unió országaiban című rangsorában Magyarország a negyedik helyen szerepel 50 százalékot meghaladó értékkel, ugyanebben az évben az az elhízott felnőttek aránya 24 százalék volt. A helytelen táplálkozási szokások következménye az elhízottak egyre növekvő aránya. Az egészségügyi országprofilban hivatkozott beszámolók alapján a magyar a felnőttek 45 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt, és több mint 50%-uk említette, hogy nem eszik naponta zöldséget.

Az OECD 2017-es jelentése szerint elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, globálisan pedig az USA, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen állunk. Az utóbbi huszonöt évben Magyarországon megduplázódott az elhízottak aránya: ma körülbelül minden negyedik nő és majdnem minden harmadik férfi elhízott, a gyerekek körében szintén hasonlóak az arányok.

Magyarországon a megelőző ellátásra fordított kiadások 2010-ben a teljes egészségügyi kiadások 3,9%-át tették ki, ez 2019-re 3,2 százalékra csökkent. 2019-ben az Emberi Erőforrások minisztériuma a megelőző ellátás javítása érdekében öt nemzeti egészségügyi programot vezetett be, valamint a nemzeti egészségügyi programok keretében elindították a „Három generációval az egészségért” kezdeményezést, amely egyik részprogramja az az egészséges táplálkozás elősegítésére igyekszik elősegíteni. Mindezek ellenére az egy főre jutó és a GDP-hez viszonyított egészségügyi kiadások Magyarországon máig jóval az uniós átlag alatt maradnak.

A helytelen táplálkozásból adódó társadalmi hatás nemcsak a demográfiai mutatókon mutatja hatását, hanem komoly gazdasági kiesést okoz

Mivel az elhízás rengeteg betegség kialakulásával függ össze, emellett a járványszerű megbetegedések kockázatát növeli, ezáltal a társadalombiztosításra nőtt terhe is jelentős. Az Európai Unióban az elhízás és az ezzel járó kiadások, valamint a munkából való kiesés éves szinten körülbelül 70 milliárd Eurót emésztenek fel. Hazánkban az elhízás negatív egészségügyi hatásai, az elhízott vagy túlsúlyos emberek ellátásának költsége meghaladja az évi 200 milliárd forintot, amely az egészségbiztosítási alap kiadásainak közel 12 százalékának felel meg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő egy 2012-es kimutatása szerint – azóta a helyzet, ha a romló egészségügyi mutatókat vesszük figyelemmel – csak romlhatott.

A kimutatást elemző publikációk feltételezik, hogy a valódi költségek ráadásul ennél lényegesen nagyobbak lehettek és akár az összes egészségügyi közkiadás 15–18 százalékát, illetve a bruttó hazai termék legalább 1 százalékát elvihették. 2019-es felmérések alapján a középfokú végzettséggel nem rendelkezők negyede vallotta magát elhízottnak, ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek mindössze 17%-a. Szintúgy megfigyelhető és sajnos nem meglepő, hogy a rosszabb társadalmi helyzetben lévők táplálkozási szokásai, és az általuk folytatott életmód a hazai átlaghoz képest is rossz eredményt mutat.

Az utóbbi évtized kormányzati intézkedései

2011-ben adót vetett ki néhány magas cukor-, só- vagy koffein-tartamú feldolgozott élelmiszeripari termékre, mint például a szénsavas cukrozott üdítőitalok. A népegészségügyi termékadó hatását vizsgáló egy elemzés értékelése szerint az adó kivetése 29%-os áremelkedést és az eladások 27%-os csökkenését eredményezte. Az adóból közel 70 millió euró többletbevétel keletkezett. 

Hazánkban az elmúlt 10 évben a megelőző egészségügyi ellátásra fordított kiadások aránya az összes egészségügyi kiadáshoz képesti csökkenő tendenciája, valamint romló egészségügyi mutatók miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019-ben öt nemzeti egészségügyi programot hirdetett meg a megelőző ellátás javítása érdekében. Az öt program egyike a „Három generációval az egészségért” népegészségügyi és megelőzési kezdeményezés, melynek célja az egészséges életmóddal kapcsolatos magatartásformák javítása. A program a háziorvosi praxisok és praxisközösségek, valamint önkormányzatok számára biztosít legfeljebb 50–90 millió forint összegű támogatást a népegészségügyi és megelőzési szolgáltatások finanszírozásához. Eddig 143 háziorvosi praxis kért és kapott támogatást. A kezdeményezés keretében finanszírozott tevékenységek az egészséges táplálkozásra, a rendszeres testmozgásra és a dohányzásról való leszokásra összpontosítanak. A program sikerességéről és hatékonyságáról hivatalos elemzés, időközi statisztikák még nincsenek közzé téve.

Koronavírus

Az elhízás az oka legalább harminc betegségnek, köztük olyanoknak, mint a magas vérnyomás, a kettes típusú cukorbetegség, többféle szív- és érrendszeri megbetegedés, illetve egyes daganatos megbetegedések is. A koronavírus-járvány kitörése óta végzett vizsgálatok mára egyértelműen megerősítették: ezek a társbetegségek nemcsak magát a Covid-19 lefolyását súlyosbítják, de magára a megfertőződésre is hajlamosítanak.

2021-ben 155 ezren haltak meg Magyarországon, ami 2020-hoz képest majdnem tíz százalékos emelkedés, 2019-hez képest pedig 20 százalékos a növekedés. Azokban az országokban, ahol lakosságarányosan magas a koronavírus-halálozás, a lakosság szinte kivétel nélkül elöregedett, és jellemzően magas az elhízottak aránya. Általánosságban tehát azokban az országokban magasabb a koronavírus halálos áldozatainak száma, ahol magasabb fokú az elhízottság, ahol a magasabb HDI indexszel rendelkező országokban magasabb BMI-vel is rendelkeznek az emberek. Viszont azokban az országokban, ahol a magas HDI nem jár együtt a magas BMI-vel, mint Japán, Dél-Korea vagy Szingapúr, a Covid halálozási arányok kiugróan alacsonyak voltak.

Természetesen ennek hátterében bizonyára más okok is meghúzódhatnak, ugyanakkor alátámasztja a felvetést, miszerint a megfelelő életmód követésével valószínűleg jóval csökkenhető lenne a tragikus kimenetelű fertőződések száma. Az elhízottságot 2021 márciusában az Európai Bizottság krónikus betegségnek minősítette, melyet alátámasztott azzal, hogy az súlyosbítja a már meglévő egyéb betegségek tüneteit, elősegíti más krónikus betegségek kialakulását, valamint rontja a koronavírussal fertőzött beteg túlélési esélyeit is. A Covid-halálokok sorában a legjelentősebb kockázati tényező az életkor után a súlyos elhízás volt, mivel az csökkenti a légzési kapacitást, rontja a keringési hatékonyságot, és növeli a trombózisveszélyt.

Konlúzió

Természetesen egyik politikai rezsimnek sem volt érdeke az utóbbi években komoly egészségmegőrző, szemléletformáló kampányokat és programokat indítani, új szabályozásokat bevezetni az egészséges életmód, ezen belül egészséges táplálkozás elősegítése érdekében, hiszen ebből nem lehet politikailag profitálni nemhogy 1-2 ciklus alatt, de 3-4 ciklus alatt sem. A komplex szakértelmi intézkedések és nagy befektetések a területen lassú, de mélyreható változást tudnának megindítani, ugyanakkor lélegeztetőgépek és orvosi eszközök, orvosságok sajtóhangos vásárlása egyszerűbb és látványosabb. Laikusként bele se gondolunk, hogy ezek az eszközök csak a tüneteink kezelésre alkalmasak, egy lélegeztetőgép például a betegség legutolsó fázisában nyújt mentsvárat egy szervezetnek, mely már totálisan leamortizálódott. A probléma magját nem fogja megoldani.

Külön vizsgálatot érdemelne a kérdés, mi szerint az Európai Unió egészséges életmód ösztönzésére nyújtott milliárdos támogatásai vajon valódi szakpolitikai koncepciók alapján lettek-e felhasználva.

Az életmódbeli kockázati tényezők visszaszorítását irányzó hatékony intézkedések nélkül Magyarországnak a társadalom jólétének csökkenésével és az egészségügyi költségek nagymértékű növekedésével kell számolnia, mely egyrészt egyre inkább meg fogja terhelni a költségvetést, másrészt csökkenti az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét a rendszer egyre inkább túlterhelése miatt.

Mindezek mellett abszolút nem segít a helyzeten az a fajta szélsőséges moralizálást, melyet a jelenlegi kormány folytat. A jobboldali és baloldali értékek végletes, pontatlan, gyakran teljességgel irreális felnagyítása és torzítása hibás értékeket és elveket teremtett meg az egyének táplálkozással kapcsolatos gondolkodásában is. Így alakulhatott ki például az a sztereotípia miszerint az igaz férfi minden étkezés alkalmával húst eszik, egy jó jobboldalinak csakis valami tradicionális, állati eredetű, zsíros nemzeti étel lehet a kedvence, és a vegánság csak egy szélsőbalos trend aktuális hóbortja.

Javaslatok

Mindenekelőtt a táplálkozással kapcsolatos hatékony politikaalkotáshoz meg kell érteni, hogy a kulturális összefüggések hogyan befolyásolják az élelmiszerválasztást. A hibás kultúra, a nem megfelelő tájékozottság és a rossz minőségű választék egy olyan spirálba sodorja a fogyasztót, melyből felvilágosítás és alternatíva kínálat szűkében nagyon nehéz kikerülni.

 A szokások kialakulásának kezdeti fázisába kell a legtöbb intézkedéssel célozni, ezzel párhuzamosan pedig elérhetővé és vonzóvá tenni azokat a választási lehetőségeket, melyek az egészséges és megfelelő mennyiségű táplálékbevitelhez vezetnek. Az egészséges életmód a krónikus betegségek megelőzésének leghatékonyabb eszköze. Személyes meggyőződésem, hogy erre a területre sokkal több erőforrást és szakértelmet összpontosítva a hazai egészségveszteségeket jelentős mértékben lehetne csökkenteni.

A fiatalkorúak egészséges táplálkozással való megismertetése, tudatos gasztro-nevelése kiemelten fontos cél lenne, mivel ebben az időszakban rögzülnek az egészséggel kapcsolatos szokások, magatartásformák, amelyek a felnőtt korban is stabilan, már tudat alatt is jelen vannak. A tudatos fiatalkori táplálkozás átadásának elsődleges színterei pedig a közintézmények.

A hazai közétkeztetéssel az a probléma, hogy megpróbálhatjuk bármely irányból megközelíteni, minden területen lesújtó tapasztalatokat szerezhetünk Az utolsó dolog, ami vonzó volt benne, az az alacsony ára volt, ez azonban az idei szeptemberi 30 százalékos drágulással szintén veszített jelentőségéből. Az ételek minősége a közintézményekben harmadosztályú, ez magyarázható azzal a szörnyen szűk kerettel, amely a főzőkonyhák rendelkezésére áll. A jogszabályok által szigorúan meghatározott étel-adagolási sztenderd emellett súlyos mértékű ételpazarláshoz vezet. A menzán felkínált hagyományos, formai előírásoknak megfelelő egészséges ételek silány elkészítési technikája olyan hibás sztereotípiákat terem meg a fiatalokban, amely miatt azokat a jövőben is el fogják kerülni, függetlenül attól, hogy normál esetben egy kiváló, tápláló, tápanyagdús fogásról lenne szó.

Természetesen ezek olyan problémák, melyek orvoslása jelentős forrásokat igényel. Ugyanakkor kevés erőforrás igényű intézkedés lenne az ebédszünet rendszerének átalakítása, hogy az iskolai étkezések élménnyé és tapasztalattá váljanak, az iskolai étkezde a tanulás színterévé alakuljon, az ebédszünetek pedig ne a sietésről szóljanak. A Finn iskolai közétkeztetési modell példaértékű kellene, hogy legyen minden állam számára. A tantervben sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségtan elméleti és gyakorlati oktatására, hogy a fiatalok megismerjék, hogy mit tesz velük az a táplálék, amit a szervezetükbe juttatnak.

Mert a mai tömegétkeztetés az, ami meghatározza a társadalom jövőbeni egészségügyi kilátásait.

Források: