Az iszlám világ nagy változásokon megy át a XXI. században. A vallási fundamentalizmus szöges ellentétben áll azzal a nyugati értékrenddel, ami napról napra egyre jobban begyűrűzik a harmadik világ országaiba. A nyugati média egyre jobban terjed az arab országokban az internet egyre nagyobb elérhetőségének és az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően. Ez betekintést enged nem csak a nyugati jólétbe, de abba a felvilágosult életfelfogásba is, amit a nyugati társadalmak gyakorolnak. Ez az impulzus nagy befolyást gyakorol. Például az arab fiatalokra, akik így gyakran hátrahagyják a vallásukat, és egy más, iszlám vallási értelemben bűnös életet kezdenek élni. Ez okozza a konfliktust az iszlám fundamentalizmus és a globalizáció szállította nyugati értékrend között. Mindez megjelenik a közel-keleti országokban, amely jelenséget hosszabban szeretnék tárgyalni.
Az arab világról
Az arab világ magába foglalja mindazokat az országokat, ahol arab nyelvű vagy nemzetiségű lakosság él. Az egyszerűség kedvéért ezt Marokkótól a shatt al arab-ig (irak-iráni határ) lehet elhelyezni a térképen. A világ muszlim populációjának ez mintegy 15%-át teszi ki. Ez a terület a legreprezentatívabb olyan szempontból, hogy a globalizáció itt fejti ki leglátványosabban a kulturális hatását. Ezek a területek jellemzően a legelmaradottabbak, mint gazdaságilag, mint infrastrukturálisan. A terület történelmi múltja is azt segíti elő, hogy a konfliktus kihozza magából a szélsőségeket.
A globalizáció hatása az arab világra és az iszlámra
Az iszlám „tragédiája” elsősorban az internet elterjedésének köszönhető. Az internet térfoglalása nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a muszlim fiatalok hozzájutnak a nyugati kultúrához és a nyugati életstílushoz. Az az életkép, amit ezeken a felületeken keresztül kapnak, illetve amit a multinacionális érdekek mentén tevékenykedő reklámipar felállít, sokszor szembe megy az iszlám tanításával. Sőt egy jobb, elviselhetőbb életképpel kecsegtet.
Jól mutatja ezt az, hogy a 15 és 29 év közötti arab férfiak milyen megoszlásban vallották magukat vallásosnak az arabbarometer.org által megosztott felmérés alapján. Eszerint a tendencia hatalmas léptékkel növekszik, például Egyiptomban, az arab világ középpontjában 2012 és 2019 között több, mint 15%-al emelkedett a magukat nem vallásosoknak tartók aránya. Néhány kivétel így is akad, Jemenben, ahol jelenleg polgárháború zajlik ez a két évszám között nőtt a vallásos emberek aránya.
Az a tény, hogy a muszlim fiatalok elkezdik elhagyni a vallásukat egyértelműen megszüli az ellenpólust. Ahol a hithű iszlámok azt látják, hogy akár saját családtagjaikat vagy barátaikat térítik át a nyugati eszmék.
Sok országban ez az ideológiai ellentétet tovább erősítik a nyugati országok okozta háborús pusztítások és fosztogatások a különböző muszlim országokba.
Erre válaszul sokan az iszlám fundamentalizmust hívják. Az iszlám fundamentalizmus alappillérei:
- Felszabadítás minden idegen uralom alól. Sem a nyugati, sem a kommunista eszmék nem állhatnak az iszlám fejlődés útjába. A vallás nem szövetkezhet a szekuláris politikai elittel.
- A közösség által szabadon választott kalifák irányítják az iszlám társadalmat. A társadalmat totális újjászervezésnek vetnék alá az iszlám hagyományoknak megfelelően.
- Egy különleges gazdasági modell alapján, a kapitalista és szocialista elemek felhasználásával, iszlám gazdasági rendszer kiépítése.
A legismertebb szervezet, ami ezeket az elveket képviselte az Iszlám Állam volt 2014-től. A szervezet önmagát kalifátusnak kikiáltva a világ minden muszlimja fölött vallási fennhatóságot követelt. Sőt, a világ muszlimok által lakott régióinak jelentős részét közvetlen politikai fennhatósága alatt kívánta egyesíteni. Az effajta eszmék arra a lokális problémára kínálnak megoldást, hogy a lakosságon teljes kontrollja legyen az iszlámnak, így az megőrizze egyik vezető státuszát a vallások között.
Az iszlám hatása a nyugaton
Az eddigiekkel szemben állhat, hogy mégis sok olyan hírt hallunk, hogy a már nyugaton született több generáció óta ott élő muszlimok is megtartják a vallásukat, sőt sok keresztény tér át a muszlim hitre Európában. Ha ez mögé szeretnénk látni fontos megvizsgálni, hogy az állam és a vallás milyen szerepet tölt be az ember életében.
Ezt a szociológia szemszögéből közelíteném meg: Durkheim volt az első, aki észrevette, hogy más az öngyilkossági arány protestánsok és katolikusok között. Az embernek van egy bizonyos szintű ragaszkodása a társadalomhoz, amit társadalmi integrációnak nevezünk. A túlzottan magas és túlságosan alacsony társadalmi integráció is nagy károkat okozhat egy emberben. Az alacsony társadalmi integráció azért káros, mert egy szervezetlen társadalomhoz vezet, ahol az ember feleslegesnek érzi magát, ezért öngyilkosságot követ el. A túl magas szintű társadalmi integráció ezzel szemben ahhoz vezet, hogy az egyén úgy érzi, csak terhére van a társadalomnak. Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a nyugati kultúrkör alacsony integrációs közegét, egy vallás, amelyik magas integrációs értékkel rendelkezik, könnyen tudja ellensúlyozni. Így ez az egyén felett egy ilyen környezetben könnyű menekülési útvonalul szolgál.
A több generációs muszlim családoknál is nagyban hozzájárul a közösséghez tartozás, a hagyományok tisztelete, és az adott kultúrkörön kívüli kulturális neveltetés. Ezen családok közül egyébként gyakran kerül ki terrorista, ami köszönhető lehet annak, hogy mekkora a kontraszt a neveltetés, és a társadalmi normák között. Sokszor érezhetik magukat deviánsnak ezek a személyek.
Összefoglalása
Az iszlám a Föld egyik legnagyobb vallása. Olyan történelmi fejlődésű országokban hódított, ami azt tette lehetővé, hogy a nyugati kultúra egy az egyben nézzen farkasszemet az iszlám ideológiákkal. A feszültség nagy, és a multikulturális társadalmak jövőjének kérdését középpontba helyezi. Lehet-e úgy összetartani egy társadalmat, amelyben a vallás szélsőséges rétegének eszméje, amely egyre inkább hódít a világban szöges ellentétben áll az állam által képviselt elvekkel?
Emellett elképzelhető-e, hogy az a tendencia, amelyik az iszlám vallás háttérbeszorulását idéző elő az arab országokban általános lesz a jövőre nézve, és akár pár száz éven belül eltűnhet az összes vallás?
Források:
- Könyv: Badó Attila: Jogrendszerek világa
- https://www.britannica.com/event/Afghanistan-War
- https://www.arabbarometer.org/
- https://iszlam.com/koran/a-koran
