Kormányellenes demonstrációk, nemzeti ünnepek alkalmából tartott megemlékezések, Budapest Pride felvonulás. Miért találkozhatunk ezen jelenségekkel?
A választ Magyarország Alaptörvényének VII. és VIII. cikkének első pontjai, valamint a Gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 1.§-ának (1) pontja ad választ. Ezek deklarálják, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, a véleménynyilvánítás szabadságához, illetve ahhoz, hogy engedély, vagy – a törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (gyűléseket) szervezzen, és azokon részt vegyen. Mind tisztában lehetünk azzal, hogy ezen nagy számú embertömegeket megmozgató rendezvényeknek jellegükből adódóan más a dinamikája, lefolyása és megvalósulása, azonban a színfalak mögött szinte ugyanazon hasonlóságokat mutatják.
A gyűlések típusai
A fenti eseményeket, rendezvényeket összefoglaló néven gyűléseknek nevezzük, melynek konjuktív feltételei között szerepel, hogy legalább két személy részvételével végbemenő, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános, tehát mindenki számára azonos feltételek mellett látogatható és elérhető összejövetelekről beszélhessünk. Az egységes megnevezés ellenére különböző gyűlési formák alakultak ki, melyek közül mindegyik bír valamilyen sajátossággal. Vegyük sorra őket!
- Közterületi gyűlés kapcsán a szervezőnek a gyűlés megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás (a gyűlésen való részvételre irányuló akaratnyilatkozat) előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni a gyülekezési hatóságnak, vagyis a gyűlés helyszíne szerinti illetékes rendőrkapitányságnak (a fővárosban kerülettől függetlenül a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak).
- Spontán gyűlésekről akkor beszélhetünk, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakult ki.
- Sürgős gyűlés esetében, amennyiben a gyűlés bejelentési határidejének megtartása veszélyeztetné a annak célját, úgy a gyűlést az arra okot adó eseményt követően haladéktalanul, a gyűlésre való felhívás megküldésével be kell jelenteni a gyülekezési hatóságnál. Hogy érthetőbb legyen az olvasó számára: gondoljunk a 2022. nyarán lezajlott Kata törvény módosításával kapcsolatos megmozdulásokra. Amennyiben a július 12-én elfogadott törvénymódosítás napján bejelent a szervező egy átlagos közterületi gyűlést ezzel kapcsolatban, azt leghamarabb október 12-én lehetett volna jogszerűen megtartani. A két időpont között eltelt időszak elegendő lett volna arra, hogy ezen esemény, illetve az általa okozott felháborodás kikopjon a köztudatból, mely által jelentősen sérült volna a gyűlés célja: az érintettek érdekeinek érvényesítése.
- Emlékszel tavalyról a Mi Hazánk Mozgalom és a Budapest Pride szervezői között lejátszódó ádáz küzdelemre, ahol egy éjfél után másodpercekkel beérkező kattintás következtében dőlt el az Andrássy út sorsa? A versengő rendezvények tipikus példája, ahol ha azonos helyre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azoknak az egyidejű megtartása azok jellege vagy a helyszín sajátosságai miatt nem lehetséges, akkor az a gyűlés élvez elsőbbséget, amelyet a gyülekezési hatóságnak hamarabb jelentettek be.
- Villámcsődületnek, avagy flashmobnak nevezzük az előre megszervezett, lefolyásában rövid, figyelemfelhívó rendezvényeket. Ugyanúgy rendelkezik szervezővel, azonban ellentétben a huzamosabb ideig tartó társaival, ez mindössze egy pár perces, látványos köztéri performanszként fogható fel. Amennyiben a résztvevők célja az, hogy valamilyen közéleti témában nyilvánítsanak véleményt, úgy a gyülekezési jog gyakorlását jelenti és szintén alkotmányos védelmet élvez.
- A magánterületen tartott gyűlésekre ugyanúgy vonatkozik a gyülekezési törvény, mint a közterületre szervezett gyűlésekre, de van egy nagyon fontos különbség. Míg a közterületre tervezett gyűlést a rendőrségnek kell bejelenteni, addig a közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Azaz engedélyt kell kérni a tulajdonostól, akinek az ingatlanát gyűlésre akarjuk használni. A közterület esetében csak a törvényben meghatározott okokból tilthatja meg a rendőrség a gyűlés megtartását – a tulajdonos vagy a használó azonban bármilyen okból megtagadhatja a hozzájárulását.
Résztvevők
Most, hogy megismerkedtünk a gyűlések lehetséges változataival, vizsgáljuk meg, hogy kikből állnak annak résztvevői.
Szervezők
A gyűlés szervezőjének és vezetőjének személye általában egy és ugyanaz. Szervező az, aki a résztvevőket a gyűlésen való részvételre nyilvánosan felhívja, a gyűlést meghirdeti (manapság egyre elterjedtebbek a különböző social media platformokon létrehozott online események), valamint azt megszervezi és vezeti. A gyűlést annak szervezője vezeti, azonban ha a gyűlést többen szervezik, akkor ezen személyek közösen jelölik ki a tényleges vezetőt.
Amennyiben e személy kiléte nem ismert, az tekinthető vezetőnek, aki a rendezvény napirendjét meghatározza, aki annak menetére befolyással bír, valamint aki harmadik személyekkel szemben a gyűlést képviseli. Ő az a személy, aki meghatározza a gyűlés rendjét, illetőleg lefolyásának menetét, felszólalók esetén dönt a szó megadásáról, adott esetben megvonásáról. Berekesztheti vagy befejezetté nyilváníthatja a rendezvényt, ezáltal annak résztvevőit szétszélesztheti. Mivel felelősséget vállal a rendezvény békés jellegének megőrzéséért, továbbá az előíró és korlátozó határozatban foglaltak betartásáért, így meg kell tennie a rend biztosítása, fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket, azonban ha ezen törekvései eredménytelennek bizonyulnak, a gyűlést fel kell oszlatnia. Jogosult kizárni az olyan résztvevőket, akik oda nem illő magatartásukkal a gyűlést súlyosan megzavarják. Nem utolsó sorban, amennyiben személyében változás áll be, a helyszínen az új vezetőnek haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a rendőrség képviselőjével.
A rendezők a gyűlés békés lebonyolításához, valamint a rend fenntartásához nyújtanak segítséget a vezetőnek, akinek utasításai szerint eljárnak. Az ő létszámuk a résztvevők várhatólagos létszámához igazodik. Ki töltheti be ezt a feladatkört? Lényegében bármely 18. életévét betöltött személy, akit a gyűlés szervezője vagy vezetője e feladat ellátására felkér. Rend szerint valamilyen „Rendező” feliratú textíliát viselnek a jobb észrevehetőség jegyében.
Résztvevők és hatóságok
A résztvevők adják a legnépesebb tábort. Amennyiben ezt a szerepkört töltöd be, úgy köteles vagy a gyűlés vezetőjének, vagy az irányítása alatt álló rendezőnek a rend biztosítása és fenntartása érdekében tett utasításait követni, továbbá amennyiben a gyűlés befejeződött, annak helyszínét köteles vagy elhagyni. Az olyan személyeknek, akik a gyűlést súlyosan megzavarják, a helyszínt a rendező távozásra való felhívását követően haladéktalanul el kell hagyniuk.
A rendőrség a megfelelő intézkedések foganatosításával biztosítja azt, hogy a rendezvényt harmadik személy ne zavarja meg, ezáltal az békésen megtartható, illetve a közrend fenntartható legyen.
A közterületi gyűlés bejelentése
Ezen gyűlés bejelentésére vonatkozó tudnivalók fentebb említésre kerültek, amikor a gyűlések fajtáit tárgyaltuk. Ennek elintézése történhet írásban, avagy a gyülekezési hatóságnál (rendőrségnél) személyes bejelentés útján. A bejelentésnek vannak bizonyos tartalmi követelményei, így abba bele kell foglalni, a gyűlés szervezőjének, vezetőjének nevét, lakcímét, nem természetes személy esetén annak képviseletére jogosult lakcímét, elérhetőségeit, a gyűlés helyszínét (felvonulások esetén az útvonalat), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, a résztvevők várható, valamint ehhez igazítva a rendezők létszámát.
A bejelentés leadása után…
A bejelentés beérkezését követően a gyülekezési hatóság megvizsgálja annak tartalmát és meghozza döntését, mely alapján a gyűlést megtiltja (okairól később), avagy tudomásul veszi, így kvázi zöld utat ad annak megrendezésére. A rendőrség a bejelentésben foglaltak alapján, ha olyan körülményt észlel, aminek elbírálásához a szervező, a vezető vagy más személy meghallgatása szükséges, Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározott tárgyalás szabályai szerint egyeztetést tart, amelyre a szervezőt, vezetőt az általa megadott bejelentésben szereplő elérhetőségen idézi. Ezen egyeztető ülésen amennyiben a rendőrség azt észleli, hogy a gyűlés a bejelentett helyszínen és időpontban nem tartható meg, tájékoztatja az megjelenteket arról, hogy más helyszíneken az megtartható, így lényegében lehetőséget kínál annak eredeti elképzelésétől való eltérő megrendezésére a megtiltása helyett.
A hatóságok határozatot hoznak
Amennyiben az idézett személyek nem jelennek meg az egyeztetésen, vagy az nem vezetett eredményre, a gyülekezési hatóság a gyűlés rendjének fenntartása, valamint a közrend biztosítása érdekében határozatot hoz. Ezen határozat lehet előíró, avagy korlátozó. A gyűlés békés jellegét biztosító korlátozások között olyanokról beszélhetünk, amelyek megtiltják a résztvevőnek, hogy magán a gyűlésen, továbbá az oda történő eljutás, valamint az onnan való távozás során közbiztonságra különösen veszélyes eszközt (szúró-vágó eszközök, lőfegyver, robbanóanyag), ezek utánzatát magánál tartva, az élet kioltására, személyi sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal, valamint erőszakot közvetítő vagy megfélemlítő jellegű félkatonai, ahhoz hasonló ruházatot viselve megjelenjen. Továbbá amennyiben a tudomásul vett, tehát megtartható rendezvény bejelentése nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát, vagy azzal összetéveszthető ruházatot, továbbá arcukat nem takarhatják el.
A gyűlés megtiltása
A bejelentésnek a gyülekezési hatósághoz történő beérkezésétől számított 48 órán belüla gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja a rendőrség, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendetközvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti (például ha a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására, a közlekedés rendjének aránytalan mértékű sérelmével jár, vagy ha maga a felhívás, illetőleg a gyűlés bűncselekményt valósítana meg). További tiltó ok, ha mások jogainak és szabadságánakszükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, tehát alkalmas mások otthonának, vagy emberi méltóságának megsértésére, valamint a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, vallási közösségek méltóságának megsértésére és a közbiztonság, a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással nem biztosítható.
Végszó
Fentiek A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény rendelkezései, valamint Magyarország Alaptörvényének cikkei alapján kerültek néhol teljes egészében átemelésre. Az írás célja, hogy az olvasó megismerje a már realizálódott különböző tömegrendezvények háttérmunkálatait, magát a működését, valamint, hogy a folyamatban lévő gyűlések közben felvetődő kérdések sokaságának miértjeire egyfajta válasszal tudjon szolgálni.
Források:
- A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény
- 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
- Magyarország Alaptörvénye
